Csillogó Cirkusz II. 5.

Ismét itt az új fejezet. =D Aki úgy gondolta, hogy Kate egy könnyűvérű csaj annak ez a fejezet megdöbbenés lesz picit. :D Kíváncsi lennék arra, hogy mi a véleményetek a szereplőkről. Akinek van kedve írja le. :D

Már fentre kiírtam de ide is kiírom, hogy kevés az időm mostanában, és arra gondoltam, hogy én is lehetőséget adok arra, hogy a történet szereplőivel írjatok ( 2-5 oldalas) történetet. Akár még a régihez is. Tőlem aztán írhattok másik befejezést is. :D Ha valakit érdekel és kérdése van kint van az elérhetőségem, de ugyan ide küldhetitek a műveket. :) Természetesen közzé teszem az oldalon, ha beleegyezik. =)

- Aaron ébredj már! – húzta szét valaki a függönyt. Szemem elé kaptam a kezem.

- Bryan mi a francot keresel itt? Az én szobám átjáró ház? – dünnyögtem miközben felültem az ágyban.

- Sajnálom. – rogyott le az ágy szélére.

- Mit? – kezdtem el összeszedelőzködni.

- Én vettem rá Kate-et, hogy menjen el veled, és béküljön ki veled. Egyet értett abban, hogy nem kéne most depresszióba zuhannod. – húzta el a száját. Egy pillanatra álltam csak meg a reggel fogmosásban. Szóval nem önszántából ilyen. – Mark, a vezetőszerelőm jegyese. – mondta ki egy sóhaj után. Lazán megrántottam vállam és belebújtam a csapatpólómba. Ránéztem Bryanra aki még mindig a reakciómra várt.

- És? Kit érdekel az a csaj? Van több száz másik. – mondtam lazán némi erőfeszítés után. Felkaptam a táskám és a kocsi kulcsot és kimentem a szobából.

Felfutottam a csapat főhadiszállása előtti pár lépcsőn és ahogy beléptem már valaki meg is jelent előttem.

- Siess Aaron már percek óta tart a stratégiai ülés a tárgyalóban. – kezdett el rángatni Monik a sajtósom. Kitárta előttem az ajtót és egyből minden szem felém fordult.

- Végre itt vagy Aaron. – mondta Kate. Kérdőn ránéztem rá, de ő már a papírjait pakolgatta. Ledobtam magam az egyik székre és hagytam, hogy teljesen máshova kalandozzanak a gondolataim. Végig néztem az éppen magyarázó Kate alakján. Teljesen átlagos alakja volt és normál méretű mellei.

- Semmi átlagon felüli. – motyogtam az orrom alatt.

- Mondtál valamit? – nézett rám.

- Csak azt, hogy utálom a kétszínű embereket, és azokat akik megjátsszák magukat. – álltam fel a székből. – Pályán találkozunk. – vetettem oda majd angolosan távoztam Monikkal a nyomomban.

- Hosszú volt az éjszaka? – vigyorgott.

- Ja. – csuktam be az orra előtt a szobám ajtaját. Végig terültem a kanapén és a tarkóm alá tettem a kezemet és bámultam a plafont.

- Mégis mi a jó életet képzelsz magadról? – rontott be Kate. – Azt hiszed, hogy csak úgy késhetsz aztán ha megunod fogod magad és lelépsz?

- Nem érdekel. – mondtam közömbös hangon. – Egy kétszínű picsa vagy. Én meg hülye, hogy egyáltalán leakartalak fektetni.

- Hogy mi van? – döbbent meg.

- Ide jössz és azt hiszed, hogy bárkit is az orránál fogva vezethetsz? Hogy bájologsz és benyalod magad mélyre? – keltem fel az ágyról és levettem az overálom a polcról. – Tévedsz. Bájologj másnak. És add be a felmondásod vagy én rúgatlak ki. – vettem le a pólómat. Egy pillanatra megakadt a szeme a mellkasomon de összeakadt a pillantásunk.

- Nem mondok fel. Megpróbálhatsz kirúgatni, de attól, hogy te vagy a nagy Aaron Vettel nem fognak egy éppen felvett mérnököt kirakni. – bökte meg a mellkasom. Felhúztam az egyik szemöldököm, majd kicsatoltam az övem és a gatyám a padlón végezte. Megköszörülte a torkát. – Te egy elkényeztetett ficsúr vagy akinek a segge alá tett az apja mindent és soha semmiért nem kellett megküzdenie. Mit tudsz te? – sziszegte az arcomba.

- Azt tudom, hogy hogyan használjam azt amit az élet nekem osztott. Mindegy, hogy az a szüleim hírneve vagy akár anyám halála. És legalább őszinte vagyok és nem vágok át senkit. Az igazság fáj, de a hazugság sokkal jobban. – dőltem annyira előre, hogy az orrunk szinte össze ért. - És ha most megbocsájtasz átöltöznék. – elléptem tőle és elkezdtem magamra húzni a tűzálló ruhát és az overált. Mire megfordultam már nem volt ott. Sóhajtottam egyet majd felkaptam a bukóm az asztalról meg a kesztyűket és átsétáltam a bokszba. Nem is figyeltem mit csinálok. Akkor eszméltem fel a gondolataimból, mikor meghúzták rajtam a biztonsági pántokat.

- Napos az idő, a hőmérséklet 23 fok az aszfalt 28 fokos. Nincs szélmozgás. – hallottam meg Kate hangját. Váratlanul ért, hogy ő beszél hozzám, pedig egyértelmű volt hiszen ő volt a versenymérnököm.

- 1 perc múlva kezdődik. Állt ki a boksz végéhez. – mondta izgatott hangon. Az első időmérője. Elvigyorodtam, hiszen simán megtudom annyira szívatni, hogy kirúgják.

- Nem Aaron. Csak azért is maga leszel az angyal vele. – mondtam magamnak miközben csak még szélesebb lett a vigyorom.

Egy újabb győzelem, egy újabb buli és ő ismét a pultnál ült ugyan azzal a sráccal.

- Sziasztok. Aaron Vettel. – mentem oda hozzájuk majd nyújtottam a kezem a pasinak.

- Mark Revo. – viszonozta. Ránéztem Kate-re aki kérdőn nézett rám. Jó tudni, ki előtt nem szabad semmit sem tegyek, vagy épp ki előtt kell tennem. Biccentettem majd otthagytam őket. Oda mentem egy csapat lányhoz és elkaptam az egyiknek a derekát. Magamhoz húztam és megcsókoltam, de nem tudtam megállni, hogy ne vigyorogjak bele a csókba. Éreztem a pillantását a hátamon. Elkezdtünk táncolni egyre vadabban, egyre szenvedélyesebben. Úgy helyezkedtem, hogy nekik oldalt álljak. Elkezdtem a csaj nyakát csókolgatni így lehetőségem nyílt oda pillantani a pulthoz. Kate előtt már több pohár is üres volt. És látszott rajta, hogy nem is figyel arra amit a jegyese, Mark mond. Leugrott a bárszékről és elkezdte a párját a tánctérre húzni. elkezdtek ők is táncolni de közben néha felén pillantott. Ismét elvigyorodtam, hiszen pontosan úgy viselkedik ahogy gondoltam. Elkezdtek csókolózni amin legszívesebben felnevettem volna, látszott, hogy engem akar bosszantani. Elkezdtem a csaj dekoltázsát csókolgatni miközben a kezem már a fenekén pihent. Lopva oda néztem amerre ők voltak, hogy biztos legyek benne, hogy látja amit tenni készülök.

- Meleg van itt. – vigyorodtam el. – Segítenél kigombolni ezt a fránya inget szivi? – harapdáltam a fülét a táncpartneremnek. Pár pillanat múlva már a mellkasom nem fedte semmi a csaj pedig a hasam simogatta és kezdett a keze a ágyékom felé tévedni. Ismét oda pillantottam Kate felé és pont láttam ahogy az egyik válláról lecsúszik a topp és a melltartó pántja majd kivillan a melle. A vérem egyből felpezsdült és lezubogott az ágyékomba.

- Gyere menjünk fel a szobámba. – hajoltam a csaj füléhez. – Azt akarom, hogy soha ne felejtsd el ezt az éjszakát. Ahányszor orgazmusod van én jussak eszedbe. – még végig se mondtam de már megindult a tömegbe maga után húzva. Elvigyorodtam és odanéztem Katere. A tekintetünk találkozott és én féloldalasan elmosolyodtam. Ezt a csatát én nyertem meg.