Csillogó Cirkusz 1.

„ Nő a Forma 1-ben? Mi lesz így veled Forma 1? „

„ Mr.Ecclestone: Itt volt az idő, hogy egy nő is csatlakozzon „

„Magyar az első nő a Formula 1-ben! „

„ Többek ágyában is megfordult a lehetőségért a Red Bull új pilótája?”


- Még hogy bárkinek is az ágyába megfordultam! Hát ilyen nincs, mondtam, hogy ez lesz! –morogtam az orrom alatt a kávémat iszogatva.
- Még nem is látták, hogy vezetek de már kikiáltanak ágybetétnek! Hülye firkászok. – veszekedtem a bögrémmel tovább.
- Ááá, most miért kell hajnalba piszkálni?- néztem bosszúsan a 32 fogasan vigyorgó Sebire aki hátulról mögém lopózva megijesztett.
- Hajnalba? Üdv a Forma 1-be csajszi! 9 óra van. – nézett még mindig fogvillogtatósan az órájára. Fene vinné a jókedvét!
- Új életcélod, hogy engem a sírba kergess minél előbb? – morogtam még mindig.
- Ugyan dehogy! Inkább legyél vidám és leszállnak rólad. Évek kérdése. – hát ez nagyon megnyugtató.
- Most ezen behisztiztem! Nem állok szóba veled! – mosolyodtam el én is. Felkeltem és nagy ívbe megkerülve elsétáltam onnan.

Forma 1? Biztos vagyok én ebben? Bírni fogom ezt az iramot? És mi van a sajtóval? Eddig még egész jól megúsztam azt mondják. Ízekre fognak szedni.
Közben vissza értem a paddock részhez. Ez a nyüzsgés mindig is tetszett. Szerettem a nyüzsgést és ezt a csillogó világot. Máris jobb kedvem van, csak ne lenne ez a sok fotós. Sóhajtottam. Sebastiannak igaza van, mosoly és maszk. Megálltam a Red Bull motorhome előtt és néztem a tömeget. A csapat ruhás emberek komoly ábrázattal gondolataikba mélyedve siettek a dolgukra. Mások akik bejutottak valami miatt ide, nevetgéltek és tátott szájjal néztek körbe mintha a világ legnagyobb pompájával és csodáival néznének farkasszemet. Elmosolyodtam erre a gondolatra, hiszen én magam is ilyen voltam mikor először ide hívtak. Mosolyogva mentem be a home-ba mindenki rám nézett egy pillanatra, de ezt már megszoktam, én voltam most a nagy szám a paddockba. Az új pilóta aki ráadásul nő. Több pletykát is hallottam, de ebből eddig egy sem volt igaz még csak alapja sem volt.
- Szia! Ne engedj be hozzám senkit akit nem muszáj, kérlek! – néztem mosolyogva a recepciós lányra. Elmosolyodott ő is és bólintott. Talán az egyetlen itt dolgozó kirakat nő akit egészen megkedveltem a tesztek alatt.

Belépve a szobámba az eddig megszokott látvány fogadott. Még csak kedd van, de itt Ausztráliában már hatalmas a nyüzsi.
Ez a szoba pici volt kanapé, szekrény egy asztal és egy tükör kapott helyet csak itt. Innen száműzve volt a fényűzés. Egyszerű volt mégis nagyszerű. Tükör is csak azért van itt mert a vezetőség úgy gondolja, hogy egy nő minden visszatükröződőbe megnéz a haját és a sminkjét. Ez butaság és általánosítás. Belenéztem a teljes alakos tükörbe a szokásos képet láttam hosszú barna haj ami most lágy csigákba takarta a hátam és a vállam, barna szem ami enyhén kivan húzva. Nem szoktam erősen sminkelni a minden napokban. Minek? Vannak itt erre felvett nők. Műnők ahogy még régen hívtuk a barátaimmal őket.
- Bejöhetek? – lesett be az ajtón félénk mosollyal Sebi.
- Ez kérdés volt? – nevetek fel.
- Azt hiszem igen. Christian keres téged!
- Mit csináltam? – húztam el a számat miközben még mindig a tükörbe fixíroztam az alakom elmélázva.
- Rossz a lelkiismereted? Melyik fotóst küldted diplomatikasan megint el? – vigyorodott ismét el. Miközben beszélt mögém sétált és összenéztünk a tükörben.
- Most jó kislány voltam és egyiket sem. De ő megérdemelte bele mászott az intim szférámba! Ahogy éppen te is teszed!- vigyorodtam én is el az emlékre ami még a legelső tesztemen történt. Mit kaptam én utána zárt ajtó mögött.
- Jól kijönnél Kimivel! De tényleg! Majd ha vissza megyünk Svájcba bemutatlak neki. – nyújtott nyelvet rám.
- Mintha nem ismerném Kimit.- néztem Sebire.
Első napomon azt hitte hostes vagyok. Tesztelt a Red Bullal. Mikor megtudta, hogy pilóta jelölt vagyok csak nevetett és megkért, hogy alázzam a földbe az összes pilótát. Majd vissza utasította a lehetőséget, hogy visszatérjen.
- Szerintem keresd meg Christian-t mert elszedi a fejed. Így is haragszik rád a fotós ügy miatt. – kacsintott a tükörbe amibe már egy ideje nézzük egymást.
- Mennék, ha nem állnál mögöttem annyira, hogy ha megfordulok tuti összefejelünk. – nevettem el magam.
Hátrébb lépett és mint egy igazi Úriember kinyitotta nekem az ajtót.
- Hölgyeké az elsőbbség! – néztem rá gonoszul.
- Most én durciztam be! – nézett rám megbántottan majd át emelt a küszöbön és ő is kivonult a szobámból majd elindult az övébe.
- Be van zárva a szobád!-kiabáltam még utána kacagva, majd elindultam a főnök irodája felé. Jöjjön aminek jönnie kell.